Ínyenc.com

[singlepic id=568 w=320 h=240 float=right]Isztanbul igazi arcát ritkán nézik meg a turisták. Pedig érdemes. Az igazi arca sokszínű, és messze több, mint a Hágia Szófia, a Topkapi szeráj vagy a bazár. Az igazi isztanbul a Galata híd túloldalán kezdődik. Ott, ahol a helyiek valóban élnek. A mai napon egy igencsak komoly túrát tettünk, ami nagyon megérte az árát. Kezdésként egészen Sariyer öbléig felbuszoztunk a Boszporusz partján. Nem semmi túra, legalább 1 óra a busz a 25E számúval, ami Kabatasból indul, onnan, ahol a Hágia Szófia melletti villamos végállomása van. Sariyer egy álmos kis halászfalucska, ami azért keményen Isztanbul külvárosának számít, így remek fekvésének köszönhetően idáig is elér a luxusvillás domboldalak sora. Sariyertől egészen Istinye öbléig sétáltunk a kis öblökön, és hosszú sétányokon keresztül. Tulajdonképpen a Boszporusz partját végig mólószerű széles betonsétány szegélyezi, ami mellett sokfelé csónakok, halászhajók és luxusyachtok horgonyoznak. Istinye öbléig többnyire halászhajók és bárkák. A tehetősebb rész itt következik.

[singlepic id=571 w=320 h=240 float=left]Istinyétől a Fatih hídig már buszoztunk egyet, mert a közel 8 kilométeres séta után már ráfért egy kis pihenés a lábunkra, bár a pihenés nem volt hosszú. A hídtól már egészen más a környék. Egyre több a drága étterem, a közvetlen tengerparti villasor, és a parton horgonyzó hajók száma is. Innentől már kezdődik a “rózsadomb”. A fő cél egyébként a Fatih híd európai lábától néhány száz méterre fekvő Ruméliai erőd volt. Mindössze 3 lyrás árával a legjobb deal Isztanbulban. Remekül helyreállított erőd elképesztő panorámával a Boszporuszra. Aki szeret hajókat nézni, annak ideális. Az elhaladó teher és személyszállító hajó valamint yachtok  változatossága és mennyisége is hatalmas. Az erődből különleges látvány a hatalmas híd, ami mellett eltörpül ez a szintén monumentális erőd.

[singlepic id=566 w=320 h=240 float=right]A parton továbbsétálva továbbra is többnyire a móló-sétány visz többnyire a part mellett. A móló innentől azonban jelentősen megváltozik. Feléled… A rengeteg kikötött hajó mellett egyre több az isztanbuli nemzeti sportot űzők száma. Ez a nemzeti sport pedig nem más, mint a horgászat. A Galata híd is éjjel-nappal tömve van horgászokkal, akik egy különös technikával horgásznak apró halakra. Olykor öltönyös emberek is akadnak köztük. Nem is értem, pontosan minek fogják ezeket a halakat, hiszen a Boszporusz vize a hatalmas hajóforgalomnak és a városnak köszönhetően igencsak szennyezett, így én biztosan nem enném meg az innen fogott halat. Mégis ezrek űzik ezt a sportot egy hatalmas ólommal és 8-10 műlégy-szerű horoggal felszerelkezve.

[singlepic id=569 w=320 h=240 float=left]A mólók és a hangulatos kis öblök errefelé már tele vannak szebbnél szebb hajókkal is. Az út mellett egymást érik az elegáns éttermek és a drága autókereskedések. Nem ritka errefelé az Aston Martin, Lamborghini, Ferrari, Maserati vagy a Porsche. A land és range rover meg a mercedes és bmw pedig már-már hétköznapi. A Boszporusz híd felé közeledve az út mellett szinte csak drága villák és elegáns szórakozóhelyek sorakoznak.

[singlepic id=570 w=320 h=240 float=right]A Boszporusz híd déli oldalánál található az Ortaköy mecset, ami körül egy nagyon helyes kis park és néhány szórakozóhelyekkel tömött kis utcácska található, ami hétfőn is tömve volt túlnyomóan helyi fiatalokkal. Talán nem véletlen, hiszen errefelé található több egyetem is. A mecset maga egyébként rokokó stílusú mecset, milliónyi csipkével, belül hatalmas kristálycsillárokkal és igencsak díszes festéssel. Érdekes egyveleg.

[singlepic id=567 w=320 h=240 float=left]Ahogy haladunk tovább a belváros felé, a partot olyan luxusszállodák foglalják el, mint a Ciragan palotából átalakított Kempinski vagy a mellette álló Four Seasons. A partot ezt követően egyetemek és a Dolmabahce palota foglalja el. Ezek a modern oszmán korban épült paloták a rokokó giccs netovábbjai. Gondolom sok arab emir és sheik megirigyelné őket:) A Dolmabahce palotába viszont nem mentünk be, mert nagyon drága, és bár bizonyára különleges, nekem inkátt eltúlzottan giccses. Az út innentől a belvárosig már nem valami látványos. Mi egy Starbucksot keresve gyalogoltunk tovább, de innentől egyértelműen atömegközlekedés ajánlott. Érdemes  Besiktasból Kadiköy-ön át hajóval menni vissza Eminönübe. Két normál jegy csak a hajóút átszállással, ami kétszer 1,4 lyra.

Akinek van megfelelő állóképessége és kedve is egy hosszú sétára, annak feltétlenül ajánlott egy ilyen Sariyertől Besiktasig tartó közel 25 kilométeres sétát beiktatnia az isztanbuli programjába. Nagyon megéri.