Ínyenc.com

[singlepic id=2612 w=320 h=240 float=left]Marokkói tartózkodásunk első hetében Agadirban, az Atlanti óceán partján egy három csillagosnak hazudott hotelben, a Hotel Tagadirtban szálltunk meg. A három csillag igazából egy egycsillagos turistaszálló minőségét hozta. Ha nem rontotta volna a színvonalat a rengeteg helyi (értsd marokkói turista), akkor lehet, hogy 2 csillag is lehetett volna. A személyzet többnyire iskolázatlan és bunkó beduin volt, a szobák lepusztultak, a medencében semmilyen vízforgató, tisztító rendszer nem üzemelt, az étkezés egysíkú és igénytelen, nem mellesleg nagyon sótlan (bár ez többnyire egész marokkóra jellemző volt) volt. Egyetlen mentsége a remek fekvése. Na emiatt már kezdtünk aggódni, mi vár majd minket Marakeshben. Hogy mekkora volt a különbség? (continue reading…)

[nggallery id=26]

Egy rövid kiruccanás a nyárba. Mindenkinek melegen ajánlom. Na persze a bulizós Playa de Palma és Magaluf tömegmizériájából már rég kinőttünk, de azért Mallorca sokkal többet tartogat, mint ezek a turistagettók. A keleti part hangulatos, nyugodt kis öblei, álmos halászfalvai (mint például Portocolon, ahol mi is voltunk), és a nyugati hegyvidék hihetelen tájai, hegyi falvai, sziklás partjai messze Európa legjobbjai között vannak. Persze ottlétünknek volt egy romantikusabb oka is, de ez maradjon titok…

Kis csúszással elérkezett az olasz gasztronómia néhány remekének megkóstolása is. Volt itt minden, Zsolti rendesn kitett magáért:) A többnyire alacsony sótartalom mellett kifogástalanul sikerült minden. A narancssaláta és a pannacotta különösen remek lett. A finom sonka, szalámi, az isteni szárított paradicsom és hasonló kis előételek már önmagukban tökéletesen elegendőek lettek volna. A sztereotíp olasz kaják viszont kimaradtak, ami nem is akkora baj, hiszen azt úton útfélen ehetünk, rendelhetünk. Remélem, receptek hamarosan felkerülnek az ínyenc.com-ra! Ugye Zsolti? 😉

[nggallery id=25]

Felkerültek a képek, a receptek pedig hamarosan követik őket.

[nggallery id=19]

[nggallery id=1]