Ínyenc.com

[singlepic id=2612 w=320 h=240 float=left]Marokkói tartózkodásunk első hetében Agadirban, az Atlanti óceán partján egy három csillagosnak hazudott hotelben, a Hotel Tagadirtban szálltunk meg. A három csillag igazából egy egycsillagos turistaszálló minőségét hozta. Ha nem rontotta volna a színvonalat a rengeteg helyi (értsd marokkói turista), akkor lehet, hogy 2 csillag is lehetett volna. A személyzet többnyire iskolázatlan és bunkó beduin volt, a szobák lepusztultak, a medencében semmilyen vízforgató, tisztító rendszer nem üzemelt, az étkezés egysíkú és igénytelen, nem mellesleg nagyon sótlan (bár ez többnyire egész marokkóra jellemző volt) volt. Egyetlen mentsége a remek fekvése. Na emiatt már kezdtünk aggódni, mi vár majd minket Marakeshben. Hogy mekkora volt a különbség?

[singlepic id=2607 w=320 h=240 float=right]Ég és föld. Délután érkeztünk a forróság kellős közepén. A riad – ami tulajdonképpen egy belvárosi házat, kis palotát jelent – a medina kellős közepén van, eldugva sikátorok rengetegében. Megtalálni nem egyszerű, de az irányt igényes réztáblák jelzik. Ez már jó jel volt. Megérkezve egy teljesen más világba lép az utazó. Kellemes hűs, árnyas átrium, finom illatok, halk zene, és rendkívül kedves, előzékeny személyzet. [singlepic id=2608 w=320 h=240 float=left]Mintha az ezeregy éjszaka meséjébe csöppenne bele az ember. Mintha nem is a mai Marokkóban lennénk, ahol az emberek agresszívak, koszosak, igénytelenek.

A riad olyan igényességgel van berendezve, amit a világ legjobb szállodái is megirigyelhetnének. Ízléses színek, mindenhol visszaköszönő motívumok, a legapróbb részletekig menő minőségi kivitelezés. [singlepic id=2610 w=320 h=240 float=right]A ház persze régi, így a derékszögekkel itt is vannak problémák, és a legtöbb bútor, fal, mosdó, stb… rusztikus, de ez kimondottan jól illik a stílushoz. Mert ennek a helynek van stílusa, bája. És nem mellesleg kivételesen kedves, odafigyelő személyzete. A szobák egytől egyig makulátlanok (egyik este nem volt más az összesen hat szobában rajtunk kívül, így szét tudtunk nézni), és tényleg olyan érzése támad az embernek, mint amit a rég elfeledett korok urai élhettek át.

[singlepic id=2614 w=320 h=240 float=left]A riadnak van egy kis medencéje, egy gyönyörű tetőterasza, napágyakkal, kanapékkal, és egy szép átriuma kis szalonnal. A reggeli a tetőterszon mesebeli. A vacsoráról nem is beszélve. Igaz nem olcsó (2 főre egy gyertyafényes vacsora 1 üveg borral 50€), de olyan, mint ha valaki az otthonában főzne, hiszen itt nem nagyüzemi konyha van a 6 szobára. [singlepic id=2615 w=320 h=240 float=right]A vacsoránkat egész nap készítették, a finom illatok már délelőttől bejárták az egész házat. 4 féle előétel, bőséges főétel és egy kis deszert, ami még rajtam is kifogott, pedig kapacitásomat tekintve a legtöbb étteremnek kihívást jelentek:) Ráadásul 2 hetes marokkói tartózkodásunk legfinomabb lakomája volt.

[singlepic id=2613 w=320 h=240 float=left]Ezt a helyet mindenkinek csak ajánlani tudjuk. Remek fekvés, kivételes kiszolgálás, tökéletes hangulat. Csak szuperlatívuszokban lehet róla nyilatkozni. Internet elérhetősége itt.