München, a sör és a BMW hazája
by Lóránt on Jun.08, 2009, under Utazás
[singlepic id=1424 w=320 h=240 float=left]Na meg a csodásan zöld lankák, végtelen tehénlegelők és hihetetlen parasztgazdagságé is. Mert hogy arrafelé a paraszt – ami jelen esetben egyáltalán nem degradáló jelző – is lehet gazdag ember. De még mennyire. A 3-4 szintes 10 szobás bajor parasztházak mérete valami elképesztő. És az anyugalom, ami ott van vidéken, az egyszerűen lenyűgöző. Nem véletlen, hogy teljesen más szemszögből tekintenek a világra.
[singlepic id=1320 w=320 h=240 float=right]Már önmagában München – ami bár hangulatos, mégsem Európa legszebb városainak egyike – is sugározza magából a jólétet. Az utcákon szinte csak közép és felső kategóriás autók sorakoznak. Az emberek nem féltik kint hagyni a ferrarit. A bringákat sem oszlopokhoz láncolják öles lakatokkal, mint errefelé, hanem csak egy kis spirállakattal zárják le a vázat a kerékhez. De véletlenül sem a bringatárolóhoz… Hiába, arrafelé a lezárt bringát emelve toló genetikailag pigmentált őslakos nem gyakori látvány. Nem is félnek tőle, hiszen a számunkra felső kategóriás biciklik is általánosan elérhető használati tárgyak. Ezek után nem is csoda, ha másként gondolkodnak. Itthon is leginkább ez hiányzik. Az emberek egymás iránti tisztelete. Hogy mindenki tisztelje a másikat, a másik tulajdonát, és ne irigy tekintettel nézzen arra, aki többet ért el, hanem vegye példaként, és próbálja meg saját erejéből elérni mindazt, amit az irigyelt másik. Persze tiszteletben tartva a szabályokat, hiszen a szabályok mindannyiunkért vannak.
[singlepic id=1292 w=320 h=240 float=left]Na de ha túllépünk a gazdagságon, amit bizony elég nehéz, akkor találunk egy szép kis európai várost. Európai viszonylatban nézve nem egy különleges város München. Takaros, rendezett, igazi német, de nem tudnék olyan részt melíteni, ami olyan különleges hangulatot árasztott volna, amilyennel korábban még ne lett volna dolgom. Igazán szimpatikus, élhető város. Remek és korrekt árú a tömegközlekedés, igényesek és tiszták az utcák, mindenfelé bicikliút vezet, amit a helyiek messzemenően ki is használnak, és elfogadható az árszínvonal is. Nehéz olyan momentumot említeni, amiért nem lenne érdemes odaköltözni.
[singlepic id=1469 w=320 h=240 float=right]A környék bejárására nem adódott túl sok idő, így egy hosszabb kirándulásra maradt csupán idő, ami az Alpok lábánál fekvő meseszerű kastélyokhoz – Disney logójának ihletőjéhez – Hochschwannsteinbe vezetett. Itt található Ludvig király két meseszerű palotája, amelyek közül igazán Neuschwannstein az igazi csoda. Az Alpok zord sziklafalai mellett megbúvó kastály ez, amely büszkén néz le a mögötte északon elterülő festői tavas-dombos vidékre, felügyelve a bajor parasztok mindennapi ténykedését. A kastály – lévén alig pár hónapig lakták – eredeti állapotban van, a teljes berendezésével együtt. Elképesztő érzés végigsétálgatni azokon a szobákon, amelyekben alig 120 éve még egy király élt. Mindenhol az eredeti festések, burkolatok, bútorok, képek. Talán csak a legutóbb égett gyertya hiányzik a trónteremből. Igaz, ez a palota már modern időkben, az 1800-as évek végén épült, így már volt benne telefon, központi padlófűtés, hőszigetelt ablakok és belső kommunikációs hálózat is. Ennek ellenére mintha a középkorba lépne vissza a látogató, amikor beteszi lábait ebbe a tökéletesen kivitelezett királyi rezidenciába. Felettébb érdemes meglátogatni, és nem érdemes megriadni attól a néhány száz méternyi szintkülönbségtől, amit a bejáratig meg kell tenni.
[singlepic id=1492 w=320 h=240 float=left]Nagyon sajnálom, hogy nem volt még legalább egy hét a környék felfedezésére, hiszen mind a bajor, mind az osztrák oldal rengeteg csodás látnivalót tartogat a lelkes utazónak. Csodás sziklás hegyek, fenyvesek, üde zöld rétek, hangulatos kis falvak, tehéncsordák, hegyi patakok, és még sorolhatnám napestig mindazokat a gyönyörűségeket, amivel találkozhat itt egy turista.