Török édességek – Baklava és társai

Kedvenc török édességem a pamutcukor. Olyan, mint a vattacukor, csak össze van gyúrva kis galacsinokba. Persze ízre azért más, mert a szokásos mogyoró-mandula-pisztácia török édességízesítő szentháromság aromája ebben is felfedezhető. De kétségtelenül az egyik legszokatlanabb formájú édességről van itt szó. Hasonlít egy nagy szőrpamacsra, vagy gyapotgombolyagra. Pont olyan, mint a frissen szedett gyapot, amikor nyersen még feldolgozásra vár. Természetesen ezt nem saját magunk gyártottuk, hanem direkt Isztanbulból erre a célra importáltuk a lokummal és a helvával együtt.

A helva igazából kicsit kilóg a képből, hiszen eredetileg ezt az édességet temetésekre készítették. Legalább is ez a történelmi eredete. Manapság persze már ez is készen kapható többféle ízesítésben a boltokban. Nálunk ritka, de nem elérhetetlen. Alapvetően keményítőből cukorból, mézből, csonthéjas magvakból és egyéb aromákból készülő fura állagú édességről van itt szó. Általában tömb formájában árulják, ami szeletelhető, darabolható. Kemény, de könnyen szétmálik. Nehéz belőle igazán szép szeleteket vágni. Főleg akkor, ha mondjuk valamilyen egész mag is van benne. Esetünkben 2 féle volt, hagyományos, és pisztáciás. Gondolom mondanom sem kell, hogy a pisztáciásból alig készült pár értelmes szelet, mert többnyire darabokra esett még szervírozás közben.

Az igazán jellegzetes török édesség a Lokum. Ez mézből, keményítőből, és a fene tudja, miféle egyéb anyagokból készül még. Jellegzetesen mézédes és zselészerű. Kockákra van vágva, és bőséges porcukorban van megforgatva, hogy ne tapadjon össze. Az igazán jellegzetes a rózsaszín, ami rózsa ízű. A sima fehér, az csak mézes, de a rózsaszínű penetránsan bulgár rózsaolaj szígú és hasonlóan markáns aromájú édesség. Finom, de sokat nem tud belőle legyűrni az ember. Sokféle változata létezik. Vannak olyan változatok is, amiben magvak (pisztácia, mogyoró, dió, mandula, stb…) vannak. Sőt, van olyan változata is, ami hatalmas, akár több tíz kilós tömbökben porcukor nélkül, mindenféle magvakkal és aszalt gyömölcsökkel van tele. A rózsavíz egyébként több édességük alapanyaga. Törökországban lehet kapni rózsa olajat, lekvárt, csokit, és rengeteg egyéb édességet is. A lokumot mi is innen hoztuk, hiszen az elkészítése azért nem egy egyszerű dolog.

Ami viszont frissen készült, az a baklava. Ez a mézes-magos-rétes a keleti mediterrán térségben mindenhol megtalálható különböző nevek alatt. Sok változata van, de a lényegben mind megegyezik: rétestésztában mézes magvas töltelék, ami tocsog a cukorban és vajban. Az elkészítése nem olyan bonyolult, feltéve ha nem akarjuk a tésztát is magunk készíteni hozzá. Ezt persze ma már kevesen teszik meg, mivel minden boltban kapható kész rétestészta, ami a célnak tökéletesen megfelel.

Hozzávalók egy nagy tepsihez:
800 g réteslap (nagy csomag, mirelit) 
400 g mandula
600 g dió
1 kg méz
0,5 kg vaj
rózsavíz

Az összes vajat felolvasztjuk. A töltelékhez ledaráljuk a diót és a mandulát, majd 350 g olvasztott vajjal és a felolvasztott folyékony mézzel, valamint 4-5  evőkanál rózsavíttel összekeverjük. Lehet a hozzávalókat külön külön is szórni, és ráönteni, de ha előre összekeverjük, akkor sokkal egyenletesebben tudjuk elosztani. A tepsit kivajazzuk, majd belehelyezünk 3 réteg tésztát úgy, hogy minden réteget megvajazunk, mielőtt a következőt beletennénk. ezután belekenünk egy vékony réteg tölteléket. Erre ismét 3 réteg tészta közte vajazva, majd ismét töltelék. Ezt addig ismételjük, amíg minden elfogy. A végére persze tészta kerüljön. Az így elkészült alapot még sütés előtt felvagdossuk megfelelő formájú és méretű adagokra, mert sütés után már törni fog a tészta. A felvágott sütemény tetejét tojással megkenjük, és már mehet is a sütőbe. 180 fokon addig sütjük, amíg szép színűre sül a teteje. Miután elkészült, a kisült produktumot meglocsoljuk 1-2 dl olvasztott méz és 2 evőkanál rózsavíz keverékével, majd hagyjuk kihűlni.

  • Facebook
  • Twitter
  • Google Buzz
  • MySpace
  • Add to favorites
  • PDF

Tags: , , , , , ,

Leave a Reply