Ínyenc.com

[singlepic id=1036 w=320 h=240 float=left]A török est egyik leginkább authentikus étele az Adana kebab volt. Ez egy tradíciónális dél-törökországi étel, ami a szír-török határhoz közel eső Adana tartományról kapta a nevét. Eredete alapján már sejthető, hogy bizony jellegzetes közelkeleti ízvilágú ételről van szó. Alapanyagát és elkészítését tekintve rengeteg változata van neki, és bizony a világon általában “kebab” alatt ezt az ételt értik. Magyarországon a legritkább esetben készíitk birkából vagy kecskéből. Nemzetközileg főként marhát használnak hozzá, de ezúttal a teljes hűségre törekedtem, így olyannyira valódi alapanyagokból készült, hogy a fűszer egyenesen törökországból érkezett hozzá.

Hozzávalók, ahogyan én készítettem:
bárány és kecskegida hús vegyesen
tört fokhagyma
vöröshagyma apróra vágva
apróra kockázott paradicsom (vagy sűrített paradicsom)
só, fűszerek (édes pirospaprika, koriander, kömény, bors, chili)
olivaolaj, citrom

[singlepic id=1038 w=320 h=240 float=right]Az igazi kebab bárányból vagy kecskéből készül. A közelkeleten drága a marhahús, így ha igazán eredeti ízt akarunk elérni, akkor nem szabad félni az ismeretlentől. Sokan óckodnak a bárányhústól, pedig megfelelően elkészítve egyáltalán nem érezhető rajta a jellegzetes birka-faggyú íz. A lényeg a fűszerekben és az elkészítésben van. Csak hogy igazán különleges legyen a lakoma, mi bizony beszerztük a hazánkban nem is olyan könnyen elérhető alapanyagokat. Mind a bárány, mind a kecskehús fiatal állatokból származott, így a végeredmény omlóssága is garantált. Arra azért érdemes odafigyelni, hogy ha különböző húsokat keverünk, akkor kerüljük a különböző korú állatokból származó alapanyagot, hiszen míg az egyik már szétesik, a másik még rágós maradhat.

[singlepic id=1108 w=320 h=240 float=left]Az elkészítés viszonylag egyszerű és gyors. A húsokat ledaráljuk, majd alaposan összekeverjük. Ebben az esetben nem sok értelme van előző nap “bepácolni” a húst, mivel puhulnia nem szükséges, és a fűszerek is elég intenzívek, így a délelőtt előkészített alapanyag délutánra remekül összeérik. A darált húshoz hozzáadjuk a többi alapanyagot. Fokhagymából nem kell sok. Egy kilo húshoz legfeljebb 2 gerezd. Vöröshagymából viszont annál több kell. Egy kilo húshoz egy közepes fej vöröshagymát nagyon apróra vágunk. A legjobb,ha lereszeljük közepes lyukú reszelőn. Egy kilo húshoz szintén legalább egy nagy paradicsomot is apróra vágunk. Ezt helyettesíthetjük kész paradicsom pürével is. Ha a hús megfelelően zsíros, faggyús, akkor jobb is a püré. Esetünkben a fiatal bárány és kecskegida egyáltalán nem volt zsíros, így az elegy könnyítése végett jobb volt a friss paradicsom. Az eredeti recept szerint egyébként 5:1 arányban faggyút is adnak a húshoz. Az elegyhez ezek után adunk még egy kevés olivaolajat, és a fűszereket főségesen.

[singlepic id=1115 w=320 h=240 float=right]Mivel az itt leírt esetben igazi nagyüzemi módon készült az alapanyag, így maradjunk csak az arányoknál. Mi az 5 kilo húshoz adtunk kb további 1 kilo hagymát és 1 kilo paradicsomot, kb 2 deci olivaolajat, egy kisebb fej fokhagymát, kb 1 deciliternyi fűszert, 5-6 evőkanál sót, és 3 citrom levét. De a lényeg úgyis az ízlésen van. Az így elkészült elegyet alaposan összekeverjük, majd hagyjuk állni két-három órát. Az igazi az lenne, ha lapos kebabnyársra tudnánk felgyúrni, de sajnos nem egyszerű ilyen “kardot” beszerezni errefelé. Így marad a bambusznyárs, de lehet kis lepénnyé is lapítani és úgy meggrillezni.

[singlepic id=1101 w=320 h=240 float=left]A grillezésről már korábban írtam. A megfelelően előkészített grillre szép sorban felpakoljuk a kb 3 cm vastagságúra gyúrt nyársakat, és lassú tűzön megsütjük. Nem kell megijedni, hogy ha csöpög belőle faggyú vagy olaj a tűzre. Az így keletkező finom füst különösen jót tesz a produktumunk végső ízének. Mint a joghurtos padlizsánnál, ebben az esetben is akkor az igazi, ha faszénen készítjük, hiszen eredetileg is így készül Törökörszágban és közelkelet-szerte.