Ínyenc.com

[singlepic id=1258 w=320 h=240 float=left]Egy egész hetes intenzív tréningtől megfáradva úgy döntöttem, visszatérek a péntek esti borkritikákhoz. A lemenő nap utolsó sugarait így most felettébb ellentmondásos, ám annál kellemesebb meglepetéssel színesítem. Meglepetés, mert mind küllemében, mind minőségében pozitívan csalódtam. Bár alapvetően kedvelem országunk eme rendkívüli borvidékének termését, de nem igazán mondott sokat a Royal Tokaji név. Talán a Royal szó hallatán támadtak meg szkeptikus érzések, hiszen rendkívüli, királyi minőséget sugall. Talán nem is véletlenül, hiszen fehér borok között bizony ez a tétel meglehetősen súlyosra sikerült, bár erre nem számítottam.

(continue reading…)

[singlepic id=557 w=320 h=240 float=right]Hosszabb kimaradás után elérkezett az idő egy újabb péntek esti borozgatáshoz. Ehhez megfelelő alanyt keresve betértem az Arena Plazaban található remek borkereskedésbe. Az utóbbi időben megkedveltem ezt a boltot, mivel viszonylag nagy választékkal rendelkeznek, nagyon korrekt és segítőkész a személyzet, és olyan borászok borai is megtalálhatóak itt, amelyek nem minden sarki boltban kaphatóak. A ma esti bevásárlás során nagy várakozások elé álltam, mivel egy számomra új villányi borász, Kiss Gábor boraival terveztem megismerkedni. Rendkívül dizájnos címkéi felkeltették az érdeklődésemet, és mivel állítólag a belbecs még a külcsínen is túltesz, hát 2 palackot betettem a kipróbálandók közé. Ezen kívül vettem még mást is, de a mai estére az ő 2008-as portuguiserét terveztem felbontani. A sors azonban közbeszólt. Egy másik üveg, nevezetesen a címben szereplő Szőke bor nem fért be a borhűtőbe – lévén nyújtott palackba töltötték – így a terv megváltozott, és az esti program ez a Zengő lett.

(continue reading…)

[singlepic id=218 w=320 h=240 float=right]Lassan beérik a péntek esti rendhagyó borkritika. A heti munka után ilyenkor jól esik egy picit hátradőlni, pihenni, és megkoronázni az élményt egy pohár finom borral. A ma esti választás egy olyan pincészet borára esett, akitől picit megvallom, tartottam… Bár a Mátra mellől származom, nem tartom igazán minőségi borvidéknek a Mátra alját. Talán leginkább azért, mert a szőlők nagy részében mennyiségi termelés folyik napjainkban is. Mindig, amikor hazamegyek vidékre, elmegyek a véget nem érő szőllők között Nagyréde környékén, ahol ősszel csak úgy roskadoznak a tőkék a töménytelen mennyiségű szőlő alatt. Ez, mint tudjuk, nem feltétlenül kedvez a minőségnek.

(continue reading…)

Ismét eljött a péntek. A heti fáradtságos munka után megérdemel az ember egy kis pihenést és kikapcsolódást. Gondoltam, ha már el kellett menni bevásárolni alapvető szükségletkielégítő termékek garmadát, egy-két üveg finom borral nem ártana feltölteni a borhűtőt is. Ha már folyamatosan megy, legalább hűtsön is valamit. Bevásároltam hát, és esti tesztelésre kiszemeltem egy üveg retsinát, vagyis görög gyantás fehérbort. Alapvetően szeretem a retsinát, mert karakteres és tartalmas bor.
(continue reading…)