Ínyenc.com

[singlepic id=2519 w=320 h=240 float=left]Sajnos a magyar ember nagyon kevés halat fogyaszt. A legtöbben csak karácsonykor esznek egy halászlét, vagy némi rántott halat, és kész. Pedig a hal nem drága alapanyag, ellenben rendkívül egészséges. A tengeri halak különösen, mivel rengeteg ásványi anyagot, sókat, jódot tartalmaz a húsuk, és zsírt szinte egyáltalán nem. Persze itt kis hazánkban örülhetünk, ha tényleg friss tengeri halat tudunk venni. De van azért édesvízi választási lehetőség is. Az utóbbi időben egyre jobban elterjedt a pangasius, magyarítva a cápaharcsa. Mivel harcsaféle, így szálkája nincs, tehát azok is bátran fogyasztják, akik irtóznak a szálkák szedegetésétől. Mivel édesvízi tenyésztett halról van szó, sajnos sokszor zsíros a húsa, így a mirelit verziót mindenképpen érdemes elkerülni, azon ugyanis nem látszik, mennyire hízlalták szerencsétlent. De bármilyen is a húsa, egy kis fűszerrel és néhány ötlettel bármiből lehet egy jó fogást készíteni. (continue reading…)

[singlepic id=2423 w=320 h=240 float=right]A kávét sokan nagyon szeretik, mások pedig egyáltalán nem. Ritka az olyan ember, aki szereti, de nem fogyasztja naponta, hiszen ha valaki szereti, akkor általában beépül a hétköznapi rutinba, mint dohányosoknál a reggeli cigaretta. De miért is szeretjük annyira? Mert felfrissít? Szerintem azért, mert rendkívül kellemes, komplex, hosszan tartó kellemes íze lehet. A frissítő hatás már kevésbé érezhető.

Nekem a kávé a mindennapok szürkeségét megszínesítő élvezeti cikk. Ezért is nem mindegy, milyet iszom. Sajnos a munkahelyen az embernek nem sok választása van, hiszen ha a munkahelyén vagy közelében nincs egy igazán minőségi kávézó, akkor marad az automata, a nescafe, vagy az olcsó céges kávéfőző. Egyik sem egy gasztronómiai csúcs. És bizony tapasztalatból mondom, hogy a legjobb kávé, mint alapanyag, egy jó főző nélkül mit sem ér. (continue reading…)

[singlepic id=2421 w=320 h=240 float=left]Sokszor az embernek nincs ideje észrevenni a hétköznapok szépségeit. Pedig szinte mindenben meg lehet találni a szépséget. Egy-egy elkapott pillanatban. A fotózásnak pont ez a lelke. Elkapni a hétköznapok apró pillanatait. Amikor virágzik a magnólia, megérkezik az első gólya, vagy éppen sorok kígyóznak a szavazófülkék előtt… De ilyen pillanat lehet az is, ha éppen tavasszal kisüt a nap, és hosszú fénynyalábok súrolják a pusztát, vagy valaki éppen tévét néz. Mindenben van valami, amiről lehet egy szép képet készíteni. Ez is egy ilyen. Semmi különös, csak egy hétköznap…

A kép 100-as ISO érzékenységgel, 2.8-as blendével készült 1/125-öd másodperces expozícióval. Utólag módosítva a színtelítettsége Adobe Lightroom-al. Ezt az eszközt mindenkinek ajánlom. Vagy az Apperture-t, ami az apple hasonló szoftvere. DSLR gép mellé ez elengedhetetlen.

[singlepic id=2393 w=320 h=240 float=right]Sok érdekes ételen túl vagyunk már, de maradt még pár dolog, ami eddig kimaradt. A világ legextrémebb ételeiből azonban még vannak ismeretlenek, amelyek közül párat Dave barátunk szorgos világkörüli gyűjtőmunkájának köszönhetően ezen az estén megkóstolhattunk. A mostani ínyenc este rendhagyó volt, hiszen nem valamyelyik ínyenc főzött, hanem mindenféle konzerveket kóstolgattunk. Több kevesebb sikerrel. Egy viszont biztos: az undor legtöbbször az agyban dől el. Sokszor nem is olyan szörnyű az, amit mi annak hiszünk. Gondoljunk csak egyből a surströmmingre, ami egy poshasztott hering só nélkül kvázi tartósítva (még a gondolata is hányingert keltő), mégis egy iparág épült rá, hiszen több cég gyártja, és konzervként kapható svédországban a boltokban. Tehát mégsem lehet olyan rossz. Vagy igen?

(continue reading…)

[singlepic id=2287 w=320 h=240 float=left]Az utóbbi időkben nagy kedvenccé vált vajhalból íme egy új, egyszerű, de különleges recept. Természetesen készíthető más típusú halból is, ízlés kérdése. Ha nem sikerül beszerezni vajhalat, ami kétségtelenül nem túl egyszerű errefelé, vagy egyszerűen csak túl drágának táláljuk, akkor lehet a recept alapja más fehér húsú, nem túl domináns ízű hal is. Ilyen például a tilápia, claresse, pangasius, de akár még egy harcsafiléből is készülhet. Csak arra figyeljünk oda, hogy ne legyen zsíros a hal, ami különösen a pangasiussal gyakorta megesik. Ha erre szavazunk, akkor a Metróban (áruház) rendszerint van kilós kivitel is, ahol látjuk előre, mennyire hájas. Ez a mirelitről nem mondható el. Na de akkor vágjunk is bele… (continue reading…)