Author Archive
Cafe Frei Kolumbia – Türelem rózsát terem, vagy esetünkben finom kávét
by Lóránt on Jun.13, 2009, under Folyékony ínyencségek
[singlepic id=1495 w=320 h=240 float=left]Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan túl régen, amikor a kávé iránti szenvedélytől tüzelve kipróbáltam kicsi országunk első saját márkás prémium kávéját, amit Frei Tamás neve fémjelez. Az a Frei Tamás, aki közismerten nagy kávé fan, és saját kávézó hálózattal is rendelkezik, ahol rendkívül finom kávékat mérnek nagyon is korrekt árakon. Az első otthoni találkozásunk azonban csúfos véget ért. Az afrikai kivitel nem hagyott maradandó nyomot, így bizony letettem a márka további vásárlásáról. Most azonban egy ismerősömmel kóstolási célból cseréltünk pár kávét, így kaptam egy kis adag Cafe Frei Kolumbia mintát, amit annak rendje és módja szerint le is teszteltem. És láss csodát… (continue reading…)
Sztrapacska újraértelmezve – Juhtúrós csirkemell gnocchival
by Lóránt on Jun.12, 2009, under Főételek
[singlepic id=1493 w=320 h=240 float=right]Mi van akkor, ha valami újra vágyik az ember, de biztosra akar menni? Persze próbálkozhat egy bevált recepttel is, de az sosem lesz olyan. Az új ízkombinációk, a kreatív munka kellemes eredménye sokkal több örömmel szolgál. Bátran neki kell látni, és próbálkozni. Lehet, hogy elsőre nem olyan lesz az erededmény, mint ami elvárt volt, de lépésről lépésre lehet fejlődni vele. Valahogy így vagyok én is a főzéssel. Kezdetben volt persze a kész recept, de ahogy telt az idő, egyre több ötlet jött, és egyes dolgokat újragondolva sikerült remek eredményeket elérni. A tegnap esti étel is hasonló evolúció terméke. Egy jól bevált íz átvitele valami újba. (continue reading…)
München, a sör és a BMW hazája
by Lóránt on Jun.08, 2009, under Utazás
[singlepic id=1424 w=320 h=240 float=left]Na meg a csodásan zöld lankák, végtelen tehénlegelők és hihetetlen parasztgazdagságé is. Mert hogy arrafelé a paraszt – ami jelen esetben egyáltalán nem degradáló jelző – is lehet gazdag ember. De még mennyire. A 3-4 szintes 10 szobás bajor parasztházak mérete valami elképesztő. És az anyugalom, ami ott van vidéken, az egyszerűen lenyűgöző. Nem véletlen, hogy teljesen más szemszögből tekintenek a világra. (continue reading…)
Cafe Frei – az érzés elmarad
by Lóránt on May.20, 2009, under Folyékony ínyencségek
Mindenek előtt szögezzük le, hogy nagyon szeretem Frei Tamás munkáit. Egy ritka intelligens tényező a média változatos világában. Sokszínű, művelt, és hiteles. Talán ez utóbb az igazán unikális pont a mai médiahisztériában. Egy igazi, klasszikus értelmiségi, akinek egykori riportfilmjeit (legutolsó szériát többé-kevésbé leszámítva) egy ország érdeklődve, tanulva szemlélte. Lévén értelmes ember, kapcsolatait és lehetőségeit kihasználva létrehozta a személyes érdeklődéséhez oly látványosan közel álló üzleti érdekeltségét is, hogy ezzel függetlenítse magát a média kannibális realitásától, egyúttal diverzifikálva befektetéseit, profitáljon is az ismertségéből.
Remekül tette, hiszen a megszerzett hírnév egyfajta ugródeszka volt bármely más üzleti területet jelentő medencébe. Tamásunk pedig állítólag erősen érdeklődik a kávé művészete iránt, így kezdetben létrehozta saját kávézó hálózatát a Libri égisze alatt, majd többnyire erre építve megcsinálta a saját kávémárkáját is. (bárcsak magam is részt vehettem volna ezen küldetésben:)) Ez még az elmúlt 2 évben lezajlott, közben legnagyobb sajnálatomra már be is zárt az Aréna Plázában alig egy éve megnyitott üzlete. De sebaj, az interspar üzletekben is kaphatóak kávéi, és szerencsére az Árkádban a kávézó a mai napig üzemel. A saját márkás kávéi viszont csak az elmúlt hónapokban jelentek meg a boltok polcain, amihez be kell valljam, eddig még zacskós kiszerelésben nem volt szerencsém. Most azonban próbára tettem az első, és lehet, hogy utolsó Frei kávét. (continue reading…)
Villámcurry – avagy gondolkodj kreatívan!
by Lóránt on May.18, 2009, under Főételek
[singlepic id=1277 w=320 h=240 float=right]Egy gyors vacsora összedobása nem is tűnik mindig olyan egyszerűnek. Sokszor kellene valami érdekes recept, amivel a hétköznap egyszínűségét feldobhatja az ember, de ezt az üde színfoltot nem is olyan egyszerű megtalálni. Főleg, ha valaki mindezt tényleg 30 perc ráfordítással kívánja elérni. Pedig nem is olyan bonyolult ez, csupán az kell hozzá, amit az ember gyakran elfelejt, holott a legkönnyebb módon lehet vele a feje tetejére állítani a világot. Lépjünk ki a megszokott keretek közül. Próbáljuk a dologkat másként is látni és csinálni, ne csak a megszokott sémák szerint. A Változatosság gyönyörködtet, és ezt nem én találtam most ki… (continue reading…)